Menyasszonyképzés mesterfokon blog

Cikkünk második részében tanácsokat adunk kismamáknak. Hogyan készüljek a pocakos esküvőmre? Hogyan szervezzem stresszmentesen az esküvőmet? Hogyan ne legyen a nagy nap megterhelő se a mamának, se a babának?

Ha azt tervezed, hogy áldott állapotban vonulsz az oltár elé, nem vagy egyedül! Előítéletek ide vagy oda, néhány év múlva gyermeketek nagyon boldog lesz a tudattól, hogy ő is ott volt Veletek a nagy napon!

Kismamaként nagyon fontos, hogy odafigyelj a tested és kisbabád jelzéseire. Reméljük az alábbi ötletek hasznosak lesznek minden ‘pocakos’ menyasszony számára.

1. A CIPŐ: Felejtsd el a 12cm-es sarkakat! Igen, a tűsarok gyönyörű, a bedagadt és felvizesedett boka azonban kevésbé! Törekedj a kényelemre, már a lapos, vagy törpesarkú cipellők között is találsz igazán szépet – a lábad biztosan nagyon hálás lesz. Cipőválasztásnál fontos a minőség és hogy kényelmes legyen, mert a lábad csak egyszer dagad be, és az esküvő végéig biztosan nem karcsúsodik vissza. Ha a cipőt néhány hónappal az esküvő előtt veszed meg, vegyél egy számmal nagyobbat. Bizony, a lábunk a terhesség alatt megnő (

WP tipp: ha abszolút biztonságban szeretnéd érezni magad, legyen nálad váltócipő is!

2. A RUHA: Manapság már kismamáknak is lehet igazán tetszetős menyasszonyi ruhát találni. Az alábbi dolgokra mindenképpen figyelned kell:

- ha kölcsönzöd a ruhát, ne foglald le hónapokkal korábban – lehet hogy többet hízol, mint tervezted, és nem tudnak annyit kiengedni belőle amennyit szükséges

- akár a cipőnél, itt is a kényelem a legfontosabb! A fűzős menyasszonyi ruháról mondj le, ha elszorítod a pocakod, akár veszélyes is lehet! Bizonyosodj meg arról, hogy ruhádban jól érzed magad, tudsz mozogni, és rendesen kapsz levegőt.

- ha varratod a ruhád, beszéljétek át a tervezővel, hogy milyen szabású ruha áll Neked igazán jól, mit emeljetek ki. Tartózkodj a sok fodortól, és a túlzottan zárt ruháktól, hacsak nem akarsz habcsókként tündökölni. Ne félj kiemelni azon testrészeid, amelyekre korábban is büszke voltál és barátnőid mindig is irigyeltek. Egy szép váll, kar, vagy dekoltázs, kismamaként is vonzani fogja a tekinteteket.

- biztonságot ad, ha van egy varrónő, aki akár az esküvő előtti napon is rendelkezésre áll, bármit kell igazítani.

- fehér, vagy nem fehér? nyugodtan szakíthatsz a hagyományokkal! Nem csak kismamák, eleve nagyon sok menyasszony választ törtfehér, ekrü, akár arany, vagy ezüst ruhát!

3. A CEREMÓNIA:

- Legyen rövid! Napjainkban már meg lehet beszélni a templomi szertartásnál is, hogy ne tartson túl sokáig. Nagyon kellemetlen, ha a menyasszonynak az ‘igen’ előtt mosdóba kell rohannia!

- Ülj le, ha szükséges! Ha nehezen bírod az álldogálást, netán könnyen vizesedsz, nyugodtan ülj le a ceremónia alatt – az ‘igen’ ugyanolyan áhítatosan hangzik majd!

4. LÉGY KREATÍV! Áldott állapotod rengeteg jó ötlet alapja lehet. Tematikus esküvő? Mi lehetne jobb téma, mint egy születendő kisbaba? Jó ötlet lehet, ha a násznép az esküvőn tudja meg a baba nemét, remekül játszhattok a púderrózsaszín és babakék színekkel! A menyasszonyi tortán a vőlegény és menyasszony mellett helyet kaphat a marcipán baba is!

5. AZ ESKÜVŐI MENÜ: Sokunknak épp elég követni a terhesség alatt hogy mit ehetünk és mit nem, ezért javasoljuk, hogy a menüt úgy válogassátok össze, hogy a kismama is ehessen mindenből. Az alkoholmentes koktéloknak pedig garantáltan mindenkinél nagy sikere lesz!

6. KÉRJ ÉS FOGADD EL A SEGÍTSÉGET! Igen, tudjuk, hogy szupernő vagy! Mindent elintézel, megszervezel, krízist kezelsz és problémát oldasz meg. A 9 hónap alatt azonban a legfontosabb a kisbabád, éppen miatta próbálj meg annyit csinálni, amennyi még örömöt okoz és nem fáraszt ki teljesen.

7. PIHENJ, MOZOGJ ÉS  EGYÉL RENDESEN! Az előkészületek és az esküvő alatt is figyelj oda ezekre, nagyon fontos! A szervezés sok rohangálással jár, ha nincs segítséged, vigyél magaddal gyümölcsöt, néhány müzliszeletet és sok-sok folyadékot.

Remek dolog a kismama jóga, teljesen átmozgatja és karban tartja a testet. A fájó derekúaknak különösen ajánljuk, ezzel még jobban készülhetsz a nagy napra, és a pocak ellenére teljesen fitten állhatsz az oltár elé.

Figyelj arra, hogy az esküvő napján is egyél rendesen. Egyél többször kevesebbet, és sokkal jobban fogod bírni a ceremóniákat, a vendégek fogadását, a fotózást és a bulit! Akármennyire is csábító, de az alkohol még egy ilyen jeles alkalom ellenére is szigorúan tilos!!!

8. KISMAMKÉNT IS MARADJ SZEXI!

A 9 hónap remek alkalom, hogy lélekben is felkészüljünk a kis jövevény érkezésére. De közben női lelkünket is ápolni kell, és bizony a kilók gyarapodásával sokan kevésbé érzik magukat nőiesnek. A terhesség alatt is nagyon fontos a haj és testápolás, ha rendszeresen kényezteted magad, kismamaként is érezheted magad nőcisnek. Ha az egód rendben van, a szülés után vagány, csinos és belevaló anyuka leszel!

9. KREATÍV FOTÓZÁS

Ha az előző pont fontos Neked, akkor biztos kedvet érzel majd a kismama fotózáshoz. Túl azon, hogy igazán jó móka, ezek a képek nagyon fontosak lesznek Neked! Cikkünk összes képét Kál Cecília készítette, aki gyakorló anyukaként és profi fotósként tudni fogja, hogy mire van szükséged! A fotózásra készülj fel, ennek is lehet tematikája, és a párodat se felejtsd el bevonni!

10. LÉGY BOLDOG! Babád minden rezdülésed érzi, a 9 hónap alatt, és a nagy napon is. A stressz kimondottan árt a fejlődő magzatnak, hidd el, ha a nagy napon bármi is rosszabbul sül el, mint azt tervezted, gondolj arra, hogy gyermekednél semmi sem fontosabb. Ha igazán stresszes típus vagy, inkább fogadj esküvőszervezőt!  

Minden kismama menyasszonynak boldog babavárást és felejthetetlen pocakos esküvőt kívánunk!

Kismamaként pedig ne felejtsd el lájkolni a kismamatitkok.hu-t, ahol megtudhatod hogyan legyél jó anya, és maradj jó nő!

Cikkünk első részében Gabi és Szabolcs mesélik el szerelmük és esküvőjük történetét, beavatva minket a legszemélyesebb részletekbe is.

Gabi és Szabolcs, köszönjük az élménybeszámolót és szívből gratulálunk esküvőtökhöz és a kis jövevényhez!

Gabi: A mi történetünk igazi „barátságból szerelem”sztori. Öt éve ismerjük egymást, egy cégnél dolgozunk, de csak 2009 elején kezdődött a kapcsolatunk. Eleinte nagyon nehéz volt, mert a párom házas volt, és nekem is volt egy komoly kapcsolatom, de annyira biztosak voltunk magunkban, és tudtuk, hogy nekünk együtt kell lennünk, míg végül mind a ketten kiléptünk az akkori életünkből, és ősszel összeköltöztünk.

Az első pár hónap kissé küzdelmesen telt, szoktuk egymást, az új életünket. Majd év végén elutaztunk Erdélybe szilveszterezni, meg egy kicsit pihenni. Első esténket Torockón töltöttük, ahol éjszaka elmentünk sétálni, mert annyira lenyűgözött minket ez a kis magyar falu a maga gyönyörűségével. Hatalmas hegyek határolták, szép havas volt a táj, és minden olyan nagyon hangulatos volt. A sétából hazaérve párom kérte, hogy maradjak még kint egy percet az udvaron ő beszalad valamiért a szobába. (Nem sejtettem semmit). Úgy jött vissza, hogy a mobilján az egyik kedvenc Andrea Bocelli számom ment, és mikor odaért hozzám, elém állt és annyit mondott:„Meg akarom kérni a kezed!”- és egy gyűrűt tartott a kezében. Nagyon boldog voltam. Csodásan teltek a következő napok, alig akartunk hazamenni.

Még mielőtt összeköltöztünk volna, már akkor sokat beszélgettünk róla, hogy szeretnénk egy közös kisbabát. Abban bíztunk, hogy a párom válópere tavasszal lezárul, ezért úgy terveztük, hogy nyáron már elkezdünk próbálkozni, ősszel pedig megtartjuk az esküvőt. Ki is tűztük a nagy napot szeptember elejére, és belefogtunk a szervezésbe is, azonban a válóper elhúzódott. Az őszi esküvőt lefújtuk, de a babaprojektet nem állítottuk le. Júliusban, egyik délben, ebéd után nagyon rosszul lettem, iszonyú hányinger jött rám. Azt gondoltam, talán az ebéd nem esett jól, bár azért már ott motoszkált a fejemben, hogy talán babát várok, és kezdődnek a rosszullétek. (Párom utólag mondta, hogy ő már akkor biztos volt benne, hogy állapotos vagyok, és nagyon örült.) Egy hét volt még hátra a menstruációmig, de addig is folyton rosszul voltam. Vettem egy terhességi tesztet, és mikor hazaértünk munkából megcsináltam, bár akkor már én is teljesen biztosan éreztem, hogy pozitív lesz. Hát persze hogy az lett ). Egy hét múlva pedig elmentem orvoshoz, aki megállapította, hogy valóban várandós vagyok. Na, a párom ekkor kezdett igazán örülni, ekkor hitte el ő is igazán, hogy 9 hónap múlva babánk lesz. Nagyon boldogok voltunk, csak az okozott csalódást, hogy a válást még mindig nem mondták ki. A következő tárgyalást októberre tűzték ki, de én ragaszkodtam hozzá, hogy még mielőtt a baba megszületik, házasodjunk össze.

Így a válás kimondását követően elkezdtük szervezni az esküvőnket. Nagyon nagy segítséget jelentett anyukám, aki szinte az egészet kézben tartotta. Az időpontot január 15-re tettük, hogy a karácsonyi ünnepek lecsengését követően legyen, de azért akkor, amikor még nem vagyok az utolsó hónaban, és végig tudom csinálni a napot. A ceremóniát egy szálloda különtermében tartottuk. Az anyakönyvezetőt is oda hívtuk ki, majd a szertartás után egy nagyjából 2 órás állófogadást adtunk a vendégeknek, végül este pedig a szűk családnak egy vacsorát.

Körülbelül másfél hónap alatt megszerveztük az egészet. Anyukám nagyon sokat segített, a szállodai részt  teljes egészében ő intézte (teremfoglalás, ital, szendvics rendelés, menük kiválasztása, szobák lefoglalása stb.) Én még év elején lefoglaltam egy ruhát az egyik szalonban, amikor még úgy állt a dolog, hogy szeptemberben lesz az esküvő – de ezt persze vissza kellett mondanom. Egyetlen olyan ruhát tudtak mutatni, ami esetleg jó lett volna pocakosan is, de az utolsó próbán (2 héttel az esküvő előtt) sajnos az sem jött már rám. Végül az interneten keresztül találtam rá egy varrónőre, aki kimondottan kismama esküvői ruhákat is varr. Még aznap este felhívtam, másnap elmentem hozzá, és találtam is egy szép ruhát. Az igazság az, hogy szerintem a normál esküvői ruhaszalonok nem igazán vannak felkészülve a pocakos menyasszonyokra. Nekem szerencsém volt, hogy ilyen gyorsan találtam egy gyönyörű ruhát, amilyenre szerintem kölcsönzőben nem lett volna esélyem. Ezt a kis idegeskedést leszámítva a szervezéssel kapcsolatosan egyáltalán nem volt rám jellemző a „menyasszonyi stressz”. Talán azért is, mert nagyon szerettem volna, hogy végre házasok legyünk, másrészt meg, én már itthon voltam, nem dolgoztam, így sokkal könnyebben ment a dolgok intézése.

A nagy nap csodálatosan telt, reggel én a fodrásznál kezdtem, párom addig elment a virágokért, majd mentünk a szállodába, ahol átvettük a szobákat és kezdődött a „nagy készülődés”. A sminkemet Paján Anita készítette, majd kezdődött az öltöztetés, amit Anita fotósként kísért végig, akárcsak az egész ceremóniát. Amíg elkezdtek érkezni a vendégek, beállított képeket csináltunk, később az eseményeket követte. Délután négy órától személyesen fogadtuk a vendégeket, mindenkivel beszélgettünk néhány percet. Fél ötkor kezdődött a szertartás, én végig teljesen úgy éreztem magam, mint aki a föld felett jár két lépéssel. Utána állófogadást tartottunk a vendégeknek (pezsgővel, üdítővel, aprósüteményekkel), és közben mindenkivel készítettünk egy-egy közös képet. Az egész nagyjából 2 óra hosszat tartott, utána visszavonultunk egy kicsit a szobánkba, majd este fél 8-tól volt a vacsora a szűk családnak. Én a 32. terhességi hetemben jártam ugyan, de egyáltalán nem voltam fáradt, ellenkezőleg: nagyon élveztem a nap minden percét. Olyan jó már maga a tudat is, hogy Ő a férjem!!! )

fotó: Kál Cecília

Ha Te is kismamakánt tervezel oltár elé állni, olvasd el cikkünk második részében a kismamáknak szóló esküvőszervezési tanácsokat!

Kisbabát vársz? Szeretettel ajánljuk partneroldalunkat, a Kismamatitkok.hu-t, ahol hasznos tanácsokat kapsz az anyaságra való felkészüléshez, továbbá megtudhatod hogyan lehetsz jó anya, és maradhatsz jó nő egyszerre!!!